Valljuk be, a különböző gabonafélék fogyasztásának nálunk nincs valami nagy kultúrája és hagyománya. Legfőképpen fehér búzakenyeret, zsemlét, kiflit eszik itt mindenki, még akkor is, ha mostanában egyre inkább tisztában vagyunk mindannyian vele, hogy rost- és fehérjetartalmuk miatt nagyon fontosak lennének más gabonafélék is. Ha valaki megkérdezne, mivel kezdje az ismerkedést, akkor azonnal a puffasztott gabonákra szavaznék. Például a puffasztott tönkölybúzára, amely nyilvánvalóan kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint maga a gabona, de arra tökéletes, hogy azok is megszeressék, akik eddig semmilyen formában nem kívánták látni a tányérjukon. És hogy miért? Egyszerű a válasz: mert nagyon finom. Kapni édes, vagy sós változatban, az édeset pudingokra, habokra szoktam szórni, az enyhén sóst pattogatott kukorica helyett nassoljuk, vagy nyáron paradicsomsalátára szórom.
A FETÁS PARADICSOMSALÁTÁT például úgy készítem, hogy...
Fejenként 3 paradicsomot kicsumázok,, a héjukat meghámozom, majd felszeletelem őket. Ezután finomra vágok egy csokor újhagymát, hozzáadom a paradicsomhoz, és az újhagymás paradicsomot. meglocsolom nagyon jó minőségű olívaolajjal, megszórom finomra aprított petrezselyemmel, és végül rámorzsolok egy darab fetasajtot. Külön öntet nem szükséges, a paradicsom leve és az olívaolaj kiváló salátaöntetként működik. Amikor aztán megesszük, előtte rászórok egy nagy marék puffasztott tönkölybúzát. Ez nemcsak textúrában ruházza fel a salátát érdekes jegyekkel, hanem szépen be is szívja kicsit magába az öntetet.
|
