A juharszirup az egyik legrégibb édesítőszer. Valójában nem más, mint a juharfa gyantája, amelyet sűrűre, sziruposra főznek: 150 literből csupán alig több, mint 3 liter szirup lesz. Elsőként az észak-amerikai őslakosok készítették, később ők tanították meg az európai betelepülőknek a tudomány csínját-bínját. Ezen a vidéken a juharszirup egykor pont úgy állt az asztalon, mint ma a só - leginkább azért volt ennyire elterjedt, mert más cukorfélét nehéz és drága volt szerezni. A juharszirup mindenképpen egészségesebb édesítő, mint a finomított cukor: lassabban szívódik fel, más szóval alacsonyabb a glikémiás indexe; és jelentős ásványi anyagtartalma van, például rendes mennyiségben található benne fiatalító hatású mangán és immunerősítő cink. Jellegzetes, érdekes, enyhén ánizsos-mézes ízzel bír, amely számos ételt különlegessé tehet. Hagyományosan palacsintára csorgatják Amerikában és Kanadában, de gyümölcssalátára locsolva is finom, valamint népszerű ezzel meglöttyintve sütni a sütőtököt.
Én most mégis egy húsétel ajánlok, mert a JUHARSZIRUPPAL PÁCOLT CSIRKESZÁRNYAK olyanok, hogy szó szerint az ujjunkat is megnyaljuk utána.
Előmelegítem a sütőt 200 fokra (ez gázsütőn 6-os fokozat). Egy kis tálkában összekeverek 1dl juharszirupot 2 evőkanál olajjal, 2 evőkanál szójaszósszal, 1 lereszelt fokhagymagerezddel és 1 ujjnyi darabka, reszelt friss gyömbérrel. Ebbe beleforgatok 12 db csirkeszárnyat, amelyeket a forgójuknál előtte kettévágtam, és 1 éjszakára pácolódni hagyom őket. Másnap kiemelem a szárnyakat a pácból, 30x40 cm-es sütőpapíros tepsin szétterítem, jól megborsozom, és az előmelegített sütőben 35-45 percig sütöm, közben egyszer meg is fordítom őket. Végül átszűröm a pácot, rácsurgatom a csirkeszárnyakra, és további 10 perc alatt kellemesen ragacsosra pirítom őket. Hű, nagyon jó kis cupákok lesznek!
|
