Receptek / Judit receptjei / 2009. tavasz  ::. 

«««
Karamellizált endívialepény kecskesajttal
Főzzünk valami finomat!
 
A tésztához:
20 dkg finomliszt
10 dkg hideg vaj
* 5 dkg natúr, érlelt, félkemény kecskesajt (pl. Garabonciás)
1 kávéskanál só
ízlés szerint frissen őrölt bors
1 evőkanál apróra vágott, friss kakukkfű

A töltelékhez:
** 5 fej endívia (kb. 85 dkg)
10 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
1 csapott evőkanál cukor
½ dl száraz fehérbor
½ dl víz
2 evőkanál apróra vágott, friss kakukkfű
1 evőkanál barna cukor
2 evőkanál balzsamecet
* 20 dkg natúr, érlelt, félkemény kecskesajt (pl. Garabonciás)


A tésztához a hideg vajat felkockázzuk, a kecskesajtot megreszeljük. Ezután az összes hozzávalót késes betétű robotgépben morzsásra dolgozzuk, majd egy keverőtálban 2-3 evőkanál hideg vízzel együtt gyorsan tésztát gyúrunk belőle. A tésztát gombóccá formáljuk, és folpackba csomagolva 30 percre hűtőbe tesszük.

A tésztát lisztezett deszkán, enyhén lisztezett nyújtófával 30 cm átmérőjű körlappá nyújtuk, és folpackkal lefedve 30 percre újra hűtőbe tesszük.

Ezalatt elkészítjük a tölteléket. Az endíviákat hosszában megfelezzük, aztán a vaj felét az olajjal összeolvasztjuk egy közepes méretű teflonserpenyőben. A vaj-olaj keverékhez hozzászórjuk a cukrot, és ha felolvadt, mérsékelt lángon aranybarnára pirítjuk a serpenyőben az endíviát: ez úgy megy, hogy először a vágott oldalukat, aztán a domborút sütjük barnára, oldalanként kb. 4-5 perc alatt. Közben sózunk-borsozunk.

A sütőt előmelegítjük 190 fokra (gázsütőn 5-ös fokozat). A megpirított endíviát a borral, a vízzel és a kakukkfűvel együtt, lefedve, csendes forralással 10 percig mérsékelt tűzön főzzük. Ez idő alatt a körülötte lévő folyadék szinte szirup sűrűségűre változik.

Előveszünk egy hőálló, sütőben is használható, 28 cm átmérőjű teflonserpenyőt. Ha a nyele műanyagból, akkor azt több réteg alufóliába burkoljuk.

A serpenyőben mérsékelt tűzön megolvasztjuk a maradék vajat, majd beleszórjuk a barna cukrot, beleöntjük a balzsamecetet, és az egészet 2-3 percig kevergetve főzzük, hogy karamelles legyen.

A karamelles serpenyőben elrendezzük a megpirított, megpárolt endíviákat. A kecskesajtot megreszeljük, és rászórjuk.

Kivesszük a hűtőből a tésztát, és nyújtófa segítségével átemeljük a serpenyő fölé. Ezután szép finoman lehengergetjük a tésztát a nyújtófáról, és beborítjuk vele a kecskesajtos endíviát. Amennyire lehet, a tészta széleit az endíviák alá dugdossuk.

A lepényt kb. 30 perc alatt aranybarnára sütjük, majd késsel óvatosan körbevágjuk, és határozott mozdulattal kiborítjuk egy nagy tálra.


* Szerintem a Garabonciás natúr, érlelt, félkemény kecskesajt az egyik legjobb magyar sajt. Szerencsére egyre több helyen kapni: Coop és CBA élelmiszerüzletekben, Spar és Interspar boltokban, a METRO nagyáruházakban, valamint Budapesten a Rothschild közértekben érdemes keresni. Persze akinek más reszelhetően kemény kecskesajt jön be, az készítse nyugodtan azzal az ételt.

** Az endíviát gyakran nevezik cikóriának is a latin neve miatt, és ez még mindig kellemesebb hangzású, mint a régies salátakatáng elnevezés. Jobb élelmiszerüzletekben, valamint hipermarketek zöldség részlegén kapható. A belgák előszeretettel termesztik, és azért csomagolják kék műanyagtálcára, hogy a szállítás és a tárolás során minél kevesebb fény érje. Ezzel gátolják a fotoszintézist, ezért az endívia fehér, illetve halványabb marad.


«««

Nyomtatás



Az Ön kosara pillanatnyilag üres.







 Powered by NetOffice