Először elkészítjük az édes-erős párolólevet. Beleöntünk 5 dl vörösbort egy kisebb fazékba, hozzátesszük az aszalt szilvát, és kevergetve felforraljuk. Takaréklángon 10-15 percen át főzzük, amíg a szilva teljesen meg nem puhul, aztán langyosra hűtjük. A megfőtt szilvát és a vörösbort turmixgépben összepépesítjük, majd lemérjük, hány deci lett, és kipótoljuk annyi borral, hogy összesen 5 dl legyen. Ezután kezelésbe vesszük a narancsot, vagyis krumplihámozóval vékonyan leszedünk 2-3 csíkot a héjából, és belekeverjük a szilvás vörösborba. Jöhet a csilipaprika. Gyorsan kimagozzuk, vékony csíkokra vágjuk, és az őrölt fahéjjal együtt hozzáadjuk a narancsos-szilvás borhoz.

Előmelegítjük a sütőt 130 fokra, és kiválasztunk egy akkora tepsit, amelyben kényelmesen elférnek egymás mellett a kacsacombok.

A fokhagyma-gerezdeket megpucoljuk, és finomra vágjuk.

Következik a kacsacombok előpirítása. ezt csakis erős lángon lehet végezni. A combokat megsózzuk, megborsozzuk, aztán felforrósítjuk az olívaolajat a vas serpenyőben. Ha az olaj már szinte füstöl, bőrös oldalukkal lefelé beletesszük a combokat. 4-5 percen át békén hagyjuk őket. Így szépen megpirulnak, és tetemes mennyiségű zsiradék kisül belőlük. Ha eközben letapad néhány finom cafat a lábos aljára, nem baj, ne törődjünk vele. Ezek azok a pörkök, amelyek elmélyítik az étel ízét, tehát abszolút szükségesek. Az előpirított kacsacombokat végül kiszedjük a lábosból, és átemelve a tepsibe félretesszük.

A lábosból kiöntjük a kacsacombokból kisült zsiradékot, és az edényt visszatesszük, de csak takaréklángra. Beledobjuk a vajat, majd néhány másodperc alatt kevergetve megfonnyasztjuk a lágy vajon a finomra vágott fokhagymát. Ha ez megvan, óvatosan beleöntjük a lábosba a vörösboros párolólevet, és erős lángon kevergetve addig forraljuk, amíg az edény aljára tapadt pörkök fel nem oldódnak benne. Ezután a párolólevet ráöntjük a félre tett kacsacombokra, majd a tepsit lefedjük alufóliával.

A lefedett kacsacombokat berakjuk a meleg sütőbe és 3 - 3 és fél óra alatt szaftosra sütjük. Amikor a hús már szinte leomlik a csontról, az étel készen van, tálalhatunk. Ám az sem baj, ha nem esszük rögtön, mert az aszalt szilvás kacsacombok jól bírják az újramelegítést is.